Horváth Győző fafaragó művész önéletrajza:
1982 január 1-én születtem Sopronban. Mikor általános iskolás korba értem, édesanyám már Örsi András faszobrász, keramikusművész műhelyében dolgozott, ahová iskola után én is bejáratos voltam, segédkezhettem a csiszolásnál, a gipsz-és agyagöntésnél.
Kissomlyóra költözésünk után először Jánosházára jártam általános iskolába, de megfelelő művészeti oktatás híján átírattak a sárvári Gárdonyi Géza Általános Iskolába, ahol Németh József festőművész-rajztanár keze alá kerültem és alkalmam nyílt hetente kétszer a várban működő rajztanfolyamon is részt venni. A tanár úr segítségével sikerült rajzpályázaton részt vennem és sikereket elérnem.
1994-ben elnyertem a Gárdonyi Géza Általános Iskola oklevelének illusztrálását, amiért Gárdonyi Géza Általános Iskola oklevéllel jutalmaztak. Továbbá egy éven át az iskolaújság állandó illusztrátora voltam. Németh József szervezte meg számunkra a velemi alkotótábort, ahol belekóstolhattunk a különböző képzőművészeti ágazatokba és sokat tanultunk tőle, mind grafikát, mind színes technikákat.
Tanáraim mindig egyengették az utamat és ezért köszönettel tartozom nekik. Még ebben az évben igazgatómnak és osztályfőnökömnek Zacher Sándornak köszönhetően Beke Ildikó osztálytársnőmmel együtt öt napot sikerült Budapesten tőltenem. Ez az öt nap sokat változtatott a látásmódomon a női test ábrázolását illetőleg és javított toll és szénrajz technikámon.
1997-98-ban a szombathelyi Képzőművészeti Szakközépiskola előkészítő szakára jártam. Az itteni ismerettségeimnek köszönhetően sikrült 1999-ben Kissomlyón alkotótábort szervezni, a szakközépiskola diákjainak részére. Ezt követően két évet töltöttem a Szent-Györgyi Albert Gimnázium drámapedagógia fakultációján, míg igazgatóhelyettesem, Ruszkai Zoltán meg nem látott bennem valamit, és vissza nem térített a képzőművészet felé. Így kerültem Takács Tibor festő-és iparművész stúdiójába, ahol elleshettem a mozaikrakás, az égetés, a mázazás fortélyait, de a fához csak a győri Rómer Ház Összművészeti Alapítványnál kerülhettem újra közel.
Első famunkámat Szombathelyi Patrik, az Art-El Média Bt. vezetőjének felkérésére készítettem, aztán Dallos Veronika kívánságára alkottam meg első fa anyagú használati tárgyamat. Ekkor mutatkozott meg előttem a művészeti mondanivaló és a funkció keveredésének furcsa kétértelműsége.
2008-ban a Zöldfoki-szigeteki Katolikus Segélyegylet segítségével fél évet ösztöndíjjal Rotterdamban tölthettem. Itt a Kerouac-i elvet követve – akit sokat tanulmányoztam mind itthon, mind Itáliában – sikerült elmerülnöm a szabad asszociációs grafikában, ami nagy segítségemre volt későbbi munkáimban, a fa erezeti sajátosságainak felismerésénél és szükségszerű korrigálásánál.
Alkotásaim fellelhetőek Dániában, Hollandiában, Portugáliában, Németországban, és Ausztriában. Törekszem arra, hogy műveim individualizmusuk ellenére is egy olyan szimbólumrendszer részei legyenek, melynek középpontjában Kissomlyó áll.